Soha nem felejtem el azt a december 22-ét, amikor az íróasztal felett görnyedve épp a deriválás módjait próbáltam magamévá tenni a sikeres másnapi vizsga érdekében, amikor édesanyám berobbant a szobába. Természetesen a világ összes karácsonyi díszével és éppen azután érdeklődve, hogy miért nem vagyok karácsonyibb hangulatban. Habár én tudtam, hogy ez csakis azért van, mivel most még más a fontos, ezt nehéz volt elfogadtatnom.
Az ezt követő években sokáig próbáltam megérteni az egész karácsonyi őrületet, arra jöttem rá, hogy nem egyszerű a téma, igencsak sok tényezős. Ott vannak a reklámüzenetek, amik minél több minden vásárlására kapacitálnak, természetesen a boldogságot ígérve cserébe. Ott vannak a család felől érkező elvárások, hogy hogyan és miként is kellene, hogy teljenek az ünnepek, nem kis terhet róva ránk. Végül, de nem utolsó sorban természetesen ott van minden beépített elvárásunk saját magunkkal szemben a tökéletes Karácsony megteremtésére vonatkozóan, szintén azzal a céllal, hogy ezáltal elérjük a hőn áhított boldogságot. Mondhatni, nem is kis hátrányból indulunk.
A fentiekből következik, ha alapvetően az emberekben ezidáig nem keletkezett elég stressz a munka, család és a barátok miatt, akkor ez az időszak segít, hogy pótolják az évi lemaradást. Fontos látni, hogy a felénk áradó sok üzenet ellenére tökéletes Karácsony nem létezik, legalábbis objektív nem. Meg lehet teremteni a számunkra tökéletes Karácsonyt, de ehhez el kell időznünk magunkkal és meg kell találnunk azt, hogy számunkra mit is jelent a Karácsony, mitől lesz meghitt és boldog.
Már azzal megtörhetjük a rohanó, kapkodva minél több ajándékot beszerző, robotpilóta üzemmódban végzett Karácsonyi készülődést, ha megállunk és egy kicsit befelé figyelünk. Az adventi készülődési időszak ennek tud teret és időt engedni, persze ha mi is így gondolunk rá. Úgy, mint egy lehetőségre a lassuláshoz, megpihenéshez. Ahogyan sötétednek a nappalok és egyre hosszabbak az éjszakák, a természet is hozzá segít ehhez minket. Ha gondolod és úgy érzed meg tudod magadnak engedni ezt a fajta lassulást, befelé figyelést, tedd fel magadnak a kérdést:
- Milyen Karácsonyt szeretnék magamnak idén?
- Kivel szeretném tölteni?
- Hol szeretném tölteni?
- Mi a fontos nekem a Karácsonyban?
- Mi az ami nélkül számomra a Karácsony, nem Karácsony?
Úgy gondolom és a saját tapasztalataim is ezt mutatják, sokat segíthetünk magunkon azzal is, ha a tökéletesség iránti vágyból engedünk és az ünnepek közeledtével egyre inkább arra koncentrálunk, hogy a Karácsony ne tökéletes, hanem elég jó legyen.
Meglátásom szerint az elég jó Karácsonyhoz a következők segíthetnek hozzá:
- Mérjük fel a terepet! Beszélgessünk a családdal arról, ki hogyan képzeli az ünnepeket, kinek mi a fontos. Ezzel együtt, próbáljuk mellőzni azokat a dolgokat, amiket általában csak megszokásból csinálunk, de igazából semmit nem adnak hozzá az ünnepekhez. Ezt általában a “De minden Karácsonykor…” kezdetű mondatokkal tudjuk tetten érni. Szép a hagyomány, de ne hagyjuk, hogy az ünnepek rovására menjen a hagyományőrzés.
- Legyünk önzőbbek! Ez furcsán hathat, de ez is a saját Karácsonyi békénket szolgálhatja. Vegyük figyelembe azt is, hogy mi magunk milyen Karácsonyt szeretnék, ne csak arra fókuszáljunk, hogy másoknak mi a fontos. Továbbá szenteljünk magunkra is időt, hiszen adni is úgy tudunk a legjobban, ha mi magunk rendben vagyunk
- Kérjünk segítséget! Legyen maga a készülődés is egy családi program, az ajándékok beszerzésétől egészen a menü megtervezéséig és kivitelezéséig. Ez az időszak lehetőséget adhat számunkra arra, hogy több időt töltsünk szeretteinkkel és ez nem kell, hogy csak a szentestére korlátozódjon.
Tartsuk szem előtt, hogy nem a tökéletesség vagy az elvárásoknak való megfelelés hozza el a boldogságunkat, hanem ha figyelmet szentelünk magunknak és szeretteinknek.
Készüljünk együtt a Karácsonyra idén kicsit másképp! Az adventi időszakban egy-egy napi gondolattal, idézettel segítek, hogy máshová helyezd a fókuszt az idén. Ehhez nem kell mást tenned, mint hogy kövesd a Facebook-oldalam vagy iratkozz fel a hírlevél listámra.
